Üdvözlünk kedves Vásárló!
Ne hagyjatok ki semmiből!


Vásárlási tanácsadó: Mi a teendő új konzol vásárlásakor?

2156
A most következő Vásárlási tanácsadó cíkkünk azokhoz szól, akik szeretnének otthonukba egy videójáték-konzolt (innentől kezdve “konzolként” hivatkozunk rájuk) vásárolni, de nem igazán van ötletük, információjuk arról, hogy mit érdemes vásárolni. Ahogy minden iparágban, úgy a konzolok között is megannyi választási lehetőség van, és mindegyik más igényekhez igazodik. Milyen fajta tévénk van otthon? Van internetkapcsolatunk? Tévére kötve szeretnénk játszani ezekkel, vagy hosszú vonatutakra, nyaralásokra, kanapén elheverve, kézben tartva akarunk a hordozható változatokkal szórakozni? Különc gyermekünknek szeretnénk ajándékozni, aki ért a témához, vagy olyasvalakinek, akinek osztálytársai már rendelkeznek egy-egy konzollal, és szeretnének együtt játszani? 



Csak néhány példát hoztunk fel, mégis jól látszik, hogy nem is annyira könnyű a választás, mint ahogyan az elsőre látszik. Szerencsére az elmúlt pár évben letisztult annyira a piac képe, hogy gyakorlatilag három nagy csoport alakult ki a konzolok között. Az első csoportot a normális felbontású tévékre szánt konzolok alkotják. Mit jelent a normális felbontású? Azok a televíziók tartoznak ebbe a csoportba, amelyeket a nyolcvanas, kilencvenes években már megszokhattunk: ugyanaz a normális képminőség, ugyanazok a felhasznált csatlakozók két évtizede, a hivatalos rövidítés ezekre a masinákra “SDTV”. A második csoport tagjai azok a konzolok, amelyek már kifejezetten a modernebb, hazánkba 2004-2005 környékén betörő “HD-Ready” tévéket igényelnek. Ezek általában méretre is nagyobb televíziók, amelyek jóval élesebb, tisztább és részletesebb képet tudnak megjeleníteni. Fizikai felbontásuk az 1280 vízszintes és 720 függőleges képpontnál kezdődik, a legdrágább modelleknél ez a két szám egészen az 1920/1080-ig felmegy – de ilyen érthetően nagyon kevés háztartásban akad. A harmadik csoportba a hordozható konzolok tartoznak. Ezeket nem kell tévére kötni, és a gép maga egyben a kijelző és az irányító is. Ezek az első benyomástól eltérően korántsem csak a fiatalabbaknak jók – életmódtól függ ugyanis, hogy kinek lehet ajánlani. 


KONZOLOK STANDARD TELEVÍZIÓKRA



Az “SDTV” címszóval ellátott televíziók azok a tévék, amelyek még a 2004-2005-ben divatossá vált nagyobb, szebb és élesebb képű tévék előtt voltak használatosak. Ebbe a csoportba tartozik szinte kivétel nélkül az összes színes tévé a kilencvens évekből, de még 2000 után is gyártottak olyanokat, amelyeket a szóban forgó konzolok támogatnak. Ezekhez a tévékhez két konzolt is tudunk ajánlani: az egyik az olcsóbb PlayStation 2, a másik a frissebb, modernebb, ennek megfelelően valamivel drágább Nintendo Wii.


Sony PlayStation 2

A Sony által gyártott játékkonzol 2000-ben jelent meg, és az elmúlt kilenc évben rengeteg átalakításon ment keresztül. A legújabb, legolcsóbb és egyben legkisebb modell kapható újonnan, és ennek van a legalacsonyabb fogyasztása is (100 watt alatt) a ma kapható gépek közül. Ez a játék főleg a fiatalabb testvéreknek, a videójátékokat még annyira nem ismerő gyermekeknek és tinédszereknek lehet ideális. A gépre több ezer játék jelent meg, így a választék igen széles, és szinte minden stílusból hatalmas választék van az igazán minőségi, tartalmas szórakozást nyújtó darabokból.

Előnyök: Olcsón megvásárolható játékok, széles játékkínálat, minden televízión működik, szinte kivétel nélkül. A beépített DVD lejátszó alkalmas a filmlejátszásra is, és a gép lejátssza az audió-cédéket is. Alacsony fogyasztás, kis méret.


Nintendo Wii

A Nintendo 2007-ben piacra dobott masinája az egyik legnagyobb sikertörténet lett az indulás óta. Köszönheti mindezt annak, hogy bár a cég sosem próbált a legdrágább árkategóriába tartozó tévékkel kompatibilis, csodásan kinéző játékokat készíteni, mégis belerakott egy hatalmas ötletet a gépbe: ez a mozgásérzékelés. A tévéink távirányítójához hasonlító “Wiimote” érzékeli a mozdulatainkat, és azt is látja, hogy egy adott pillanatban hová mutatunk vele a tévé képernyőjén. A játékok leginkább ezt a képességet használják ki, és a legjobb demonstrációk a remek partijátéknak számító Wii Sports csomagban láthatóak, amelyet minden gép megvásárlásakor ingyen megkapnak a vásárlók. A Wii a Nintendo-rajongók által ismert hősöket vonultatja fel, hiszen Mario, Donkey Kong, Zelda, Kirby játékok tucatjai találhatóak meg a gépen. Fiatalabbaknak, Nintendo-szerető fiúknak és lányoknak, a mozgást videójátékkal kombinálni nagyszerű gép ez, még ha nem is feltétlenül a legolcsóbb választás.

Előnyök: Mozgásérzékelős játékok, valódi fizikai mozgást ígénylő akvititás – nem olyan intenzív, mint egy sport, de az egész nap ülésnél sokkal jobb. Aranyos, erőszakmentes játékok tömkelegei, minőségi Nintendo-sorozatok csak itt játszhatóak (Mario, Donkey Kong, Metroid, Zelda).





KONZOLOK NAGYFELBONTÁSÚ TELEVÍZIÓKRA 



Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb térhódítása van az úgynevezett nagyfelbontású tévéknek, amelyek modern technológiával készülnek, általában plazmatévék vagy LCD-tévék, és a tévék képernyője jóval több képpontból (1280*720 fölött) áll össze, aminek eredménye a jóval élesebb és részletesebb kép. Ami a normális televíziós adásokat és a DVD filmeket nézve nem is feltétlenül látszik, az szerencsére a mai konzolok segítségével nagyon is kihasználható: a mai piacon két olyan gép is létezik, amely kifejezetten ezekre a tévékre készül: az Xbox 360 és a PlayStation 3.


Xbox 360

A Microsoft terméke 2005 végén, 2006 elején került a boltok polcaira, és az előző konzolokhoz képest egészen más elképzelések alapján készítették el a gépet. A gépre elkészült játékok parádésan szépen néznek ki, a játékfelhozatal nagy szeletét pedig az akciódús, a második világháborút esetleg a modern összecsapásokat feldolgozó “belsőnézetes lövöldözős játékok” alkotják, amelyeket a játékosok közösen játszhatnak. A gép az első pillanattól kezdve úgy lett kialakítva, hogy az internetre legyen csatlkazotatva, így az Xbox 360-al rendelkező barátok láthatják egymást, beszélhetnek egymással (amennyiben aktív előfizetés van az Xbox Live-ra, lásd Xbox 360-as internet útmutatónkat), játszahatnak egymással – egy közösségi élményről van tehát szó.Az Xbox 360 működik a normális televíziókon is, de így előfordulhat, hogy néhány játékban olvashatatlanul apróak a szövegek, a legjobban tehát egy nagyfelbontású tévén vagy monitoron érzi jól magát.

Előnyök: Hatalmas játékfelhozatal, időtálló, ma már nagyon olcsón megvásárolható klasszikus játékok, online demók letöltése is kipróbálása, vezetéknélküli kontroller (nincs veszély, hogy lerántjuk a gépet az asztaláról), látványos játékok. A fiatalabbak és az idősebbek számára is egyaránt nagy a választék.


PlayStation 3

A Sony 2007-ben megjelent gépe az elmúlt pár évben rengeteg változtatáson ment keresztül, hogy mostanra bár még mindig valamelyest a legdrágább gép maradjon, de a mérete és a konkrét ár is hatalmas csökkenésen esett át. A gép nem játssza le a PlayStation 2-es játékokat, ellenben rengeteg kiváló, csak erre a gépre megjelenő játék érhető el a masinára. Ez is az internetkapcsolatot alaposan kihasználó gép, minden egyéb előfizetési díj nélkül lehet a PlayStation 3-on is online játszani a barátok, ismerősök ellen megannyi különböző játékban. Nagyon fontos tényező, hogy a PlayStation 3 képes a DVD és a Blu-Ray lemezek lejátszására is, ez utóbbi a DVD utódja, és nagyon szép, részletes képű mozifilmek jelennek meg rá, amelyeket nagyképernyős tévénken is csúcsminőségben nézhetünk meg a konzol segítségével. A PlayStation 3 azoknak ajánlható, akik tervezik az áttérést a Blu-Ray filmezésre a DVD helyett, és akiket érdekelnek a kifejezetten erre a gépre készített sorozatok (Killzone, Uncharted, Ratchet and Clank, satöbbi).

Előnyök: Dvd filmek és Blu-Ray filmek lejátszása, szinte bármilyen Divx/Xvid film lejátszása, minőségi játékkínálat, Platinum árszabású játékok jelenléte, az új modell kicsi és nem fogyaszt túl sokat, ingyenes többjátékos mód interneten keresztül



ÖSSZEFOGLALÁS:



Amennyiben tehát játékkonzolt szeretnénk vásárolni a család bármely tagja számára, meg kell fontolnunk azt, hogy mire és mivel szeretnénk azt használni. Mivel? A kérdés azt jelzi, hogy egy klasszikus, régebbi típusú tévére szeretnénk-e kötni, vagy pedig nagyfelbontású, modern készülékre. A másik kérdés az, hogy mire? A játékok között megannyi különböző stílusú akad, de ezeket is két jó nagy csoportba tudjuk elkülöníteni. Az egyik az a játék, amit csak és kizárólag egyedül játszunk, a másik fajta pedig az, amit többedmagunkkal, az interneten keresztül vagy barátokat áthívva: a lényeg, hogy nem egyedül. Ha egyedül játszunk, vagy akinek vesszük, inkább egyedül szeret játszani, arra bármelyik konzol remek választás, de a legolcsóbb minden kétséget kizáróan egy PlayStation 2 vagy egy Xbox 360 lesz – utóbbit értelemszerűen akkor, ha modernebb kijelzőt szeretnénk használni a konzollal. Amennyiben azonban szeretnénk az interneten keresztül játszani másokkal, akkor bizony két lehetőségünk akad. Az Xbox 360 kifejezetten erre a célra lett kialakítva, és a profi felület (amely magában foglalja az ingyenes online beszélgetés lehetőségét, akár nyolc fő számára is) miatt ehhez a gépen felül szükségünk lesz egy Xbox Live-előfizetésre, ami nagyjából havi ezer forintnak felel meg pluszköltségként. A PlayStation 3 kevesebb erre a célra kialakított játékkal bír, cserébe azonban itt ingyenes az internetes játék, semmi extra havidíj befizetésére nem lesz szükségünk.

Nagyon fontos mindennemű vásárlás előtt azonban konzultálni a gyermekünkkel, amennyiben neki szeretnénk megvásárolni a gépet. Miért? Leginkább azért, mert a mai világban a “tartozni valahová” ugyanolyan fontos a konzolok esetében is, mint bármi másnál. Ha a gyermekünk osztálytársai nagy többségben például Xbox 360-al rendelkeznek, akkor ez egy komoly, döntést befolyásolható tényező lesz, hiszen ha mi is veszünk egy ilyen gépet, akkor a gyermek tud játszani osztálytársaival, ami segítheti őt a beilleszkedésben, és/vagy megakadályozza abban, hogy kirekesztettnek tűnjön. Előfordulhat, hogy mindenkinek PlayStation 3-a van, ebben az esetben ezt kell megfontolni – és ilyenkor a gyermekünk ugyaúgy kaphat esetleg kölcsön játékokat induláskor, így nem kell nekünk további nagy összegeket ráfordítani arra, hogy játék is járjon a géphez. 


Rendben, kiválaszottam a televíziómhoz illő konzolt – hogyan tovább?



A különböző konzolok tulajdonságai, képességei változhatnak, de egy dolog mindegyikben egyezik: mindegyik a dvd-lejátszóinkhoz hasonlóan csak egy eszköz, önmagában nem képes szórakoztatást nyújtani. Ahogy a dvd-lejátszónak filmekre, a konzoloknak játékokra, más néven játékszoftverre van szüksége ahhoz, hogy arra lehessen használni, amire valójában megvásároltuk. Az anyagi lehetőségeinktől és gyermekünk vérmérsékletétől függően azonban érdemes néhány dologra nagyon odafigyelni, hogy megkíméljük magunkat a felesleges plusz kiadásoktól!

"Az ingyenes demók segítenek játékot választani "

Az Xbox 360 és PlayStation 3 konzolok vásárlásakor, amennyiben a gépünket internetre kötjük, elérhetővé válik mindkét gépnél a digitális piactér (Xbox 360-on Xbox Live Marketplace, PlayStation 3-on PlayStation Store), amelyen nemcsak interneten keresztül vásárolhatunk játékokat, de rengeteg játék demóját is letölthetjük. A demó kifejezés azt jelenti, hogy az általában 500-2000 megabájt körüli csomagot letöltve az adott játékból egy rövidebb kóstolót kapunk, teljesen ingyen. Így nem kell csak a magazinok és reklámok szövegére hallgatni egy játék vásárlásakor, hiszen egy-egy demó letöltése után alaposan megbizonyosodhatunk arról, hogy élvezetese-e a játék, jól néz-e ki, valóban olyanra sikerült, ahogy elképzeltük. Ha éppen nincs új játék otthon, akkor az aktuálisan érkező demókkal ingyen igen sokáig el lehet szórakozni – akár hosszú napokon át.

Fontos: A demók mérete gyakran egy gigabájt környékére tehető, így azért arra érdemes figyelni, hogy amennyiben internetünk rendelkezik “adatforgalom-megkötéssel”, akkor tartsuk számon, hogy az adott hónapban mennyi adatforgalmat használhatnak el ezek a demók.

" Nem mindig a legfrissebb játék a legjobb játék "

Sajnos a mai világban kialakult az a nézet, hogy mindig a legfrissebb a legjobb, az a legmenőbb. Ahogyan azonban egy friss mozifilmet megnézni még mindig nem kerül többe ezer, ezerötszáz forintnál, addig egy divatból megvett játék gyakran 10, akár 12 ezer forintba is kerülhet, egy-egy ilyen vásárlást pedig igencsak megbánhatja nemcsak a pénztárcánk, de gyermekünk is: sokszor ezek a nagyon friss, nagyon menő játékok csak 5-8 órára elegendő tartalmat nyújtanak, a végigjátszás után pedig következik az unalom: ezt érdemes minden adandó alkalommal elkerülni.

Az Xbox 360 esetében a “Classics”, a PlayStation 3-nál, PlayStation 2-nél pedig a “Platinum” címkével ellátott játékok alapból olcsóbb árkategóriában indulnak (4-6 ezer körül), és ezek egy-két-három éves játékok, amelyek között akadnak olyanok, amelyek több hétre elegendő szórakozást nyújthatnak – és nagy többségükhöz ugyanúgy elérhető demó, így még itt sem kell vakon, kipróbálás nélkül vásárolni. A lövöldözős, vagy éppen verekedős játékok pedig manapság virtuális sportnak számítanak, amelyben ugyanúgy gyakorolni kell akár napi, heti rendszerességgel a mozdulatokat, és ezekkel a játékokkal hosszú hónapokon, éveken át el lehet játszani úgy, hogy a játékot magát csak egyszer vettük meg. Az ilyen játékok ráadásul a való életben is hasznosítható kitartást, előre gondolkodás készségét, gyors és helyes döntéshozatalt alakítanak ki a gyermekekben. Általában jó irányvonal az alapján frissebb játékot választani, hogy milyen tartalmat kínál. Ha nincs benne többjátékos üzemmód, ha nem elég hosszú (minimum 15 óra, vagy több) az egyjátékos része, ha nem kínál a szavatosságot meghosszabbító lehetőségeket, akkor erősen ajánlott várni egy-két hónapot a vásárlással, vagy érdemes körbenézni a gyermek osztálytársainál, hátha valaki kölcsönadja a játékot arra az egy-két napra, amíg a játék tart. Vannak a mai napig is népszerű online játékok (Halo 3 – Xbox 360, Call of Duty 4 – Xbox 360,PlayStation 3, Street Fighter IV – Xbox 360, PlayStation 3, Gears of War 2 – Xbox 360, Killzone 2 – PlayStation 3), amelyek már 4-8 ezer forintos áron megvehetőek, és hosszú hetekre lekötik a fiatalabb és az idősebb játékosokat is egyaránt.

A bűvös 18-as, 16-os karikák kérdése: mit jelentenek ezek, és mennyire kell rájuk figyelni? 

Manapság, abban a korszakban, amikor a gyermekeink cselekedeteit az internet megjelenése óta egyre nehezebb felügyelni, és meggyőződni arról, hogy olyan tartalommal találkoznak, amely nem befolyásolja őket károsan, sok szülő követi el azt a hibát, hogy nem foglalkozik a gyerekeinek megvett játékok dobozán lévő 16-18-as karikákkal, és később csodálkozik csak rá, hogy mennyire véres, mennyire brutális az éppen szóban forgó játék. Erről a problémáról átfogó és valóban hiteles tudományos kutatások híján nehéz objektíven, egyértelműen beszélni, de néhány fontos dolgot mindenképpen érdemes átbeszélni a szülőknek egymás között és a gyermekeik közt is. Ezek pedig:



Az életkor-címkét leginkább az határozza meg, hogy milyen tartalom van a játékban. Ha egy-egy kifütyült káromkodás, képregényszerű erőszak (kardozós fantasy vér nélkül, satöbbi), akkor a játék 12+os matricát kap. Ez azt jelenti, hogy nagyjából bárki játszhat vele, mindenfajta megkötés nélkül, a tizenkét évnél fiatalabbak számára inkább az lesz nehéz, hogy az esetleges angol nyelvű fejtörőket, irányításbéli problémákat és a történetet megértsék. A dohányzás, az esetleges minimális “vért” és való élethez köthető erőszakot (bandaháborúk, második világháborús témaválasztás, komolyabb, agresszívabb verekedős játékok) tartalmazó játékok 16+-os “karikát” kapnak: itt leginkább azt kell megnézni, hogy pontosan milyen is a játéknak a témája, és hogy ez mennyire befolyásolja a fiatalabb gyermekeket. Itt nem árt ismernünk a saját gyermekünk hozzáállását az agresszívabb tartalomhoz: ha az ilyen játékkal eltöltött órák után jól láthatóan feszültebb, ingerültebb, felpörgetettebb lesz, akkor nem ajánlott a továbbiakban engedélyezni az adott játékkal való szórakozást. A beleélés foka leginkább az utolsó kategóriában fontos: a 18+-os címkét az igazán erőszakos, esetlegesen szexuális utalásokat vagy tartalmat megjelenítő (bár ez azért még mindig ritka), morálisan megkérdőjelezhető jeleneteket, mozifilmeket, sokkoló, horrorisztikus tartalmat, csonkítást, és hasonlókat tartalmazó játékok kaphatnak: itt már ténylegesen szükség van arra, hogy egy felnőtt gondolkodású, végzős gimnazista/középiskolás játsszon csak ezzel a játékkal. Horrorjátékok is kaphatnak ilyen besorolást, itt arra kell figyelni, hogy az erre érzékenyek olyan “kalandot” élnek át, amelynek több hetes, hónapos éjszakai szorongás, depresszió lehet a következménye.

Mi a teendő, ha a gyermekünk olyan játékkal akar játszani, amit mi nem engedélyezünk? Hogyan akadályozhatom meg, hogy a megkötéseket ne kerülje ki valahogyan?

Szerencsére van megoldás, PlayStation 3 és Xbox 360 masinákon: ezt Parental Controlnak, esetleg Family Settingsnek nevezik. Ezeken a gépeken a megfelelő menüpontokban (System Settings - > Parental Control / Family Settings) beállíthatjuk, hogy az adott konzolon csak és kizárólag egy bizonyos életkor-besorolás alatti játék legyen elindítható. Az összes konzoljáték tartalmazza adatként a saját besorolását, amit a konzol felismer, és onnantól kezdve, ha azt érzékeli, hogy a játék a mi megkötésünk fölötti korosztálynak szól, akkor nem hajlandó elindítani azt. Ezt a beállítást természetesen egy általunk megadott jelszóval védhetjük le, amelyet ha nem adunk ki gyermekünknek, akkor az semmilyen módon nem tudja kikerülni ezt a beállítást.

Persze ez sajnos csak az egyik fele annak, amit tehetünk: hiába figyelünk magunk erre, ha a gyermekünk osztálytársainak szülei nem cselekednek ugyanígy, hiszen akkor könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy a gyermek negatív diszkriminációt fog átélni csak azért, mert ő nem játszik a többiek által imádott, éppen aktuális, felnőtteknek szánt játékkal. Ebben az esetben fontos a gyermekünkkel ezt megfelelően átbeszélni, és adott esetben értesíteni a többi szülőt arról, hogy létezik megoldás a Parental Control/Family Settings formájában, és így egy kis figyelemmel és kommunikációval meggyőződhetünk arról, hogy a gyermekünk és környezete csak nekik megfelelő játékokkal találkozik.

Ezek voltak a legfontosabb tudnivalók arra az esetre, ha egy videójáték-konzol vásárlására szánjuk el magunkat: ez azonban csak a kezdet. Az Önök reakciója, véleménye, tapasztalatai alapján – és persze az esetleges új kérdések alapján – ezt az útmutató még a jövőben többször, folyamatosan bővíteni fogjuk: a jövő hét elején például beindítunk egy minisorozatot, amelyben az egyes konzolokra megjelent tartalmas, régebbi, és olcsóbb játékokat soroljuk fel, ezek segíthetnek az első néhány játék megvásárlásakor. A technikai részletekért (konzolok tévére csatlakozása, hangrendszerek és konzolok, internetre kötés) érdemes megnézni a Technikai Segítség rovatunkat, de az ilyen eszközök személyes beállításához általában egy, a témában járatos ismerősre mindig szükség van, az esetleges felmerülő problémák elhárításához.

Vissza
Nyomtatható verzió

|
2009-10-30 17:23:12
{{product.discount_percent}}%
{{product.popupTxt}}
+ AJÁNDÉKKAL
{{product.discount_percent}}
Eredeti ár:
{{product.orig_price}} Ft
Bruttó ár:
{{product.current_price}} Ft
{{product.current_price}}
Státusz:
{{{product.status}}}
Státusz:
{{{product.status}}}
Státusz:
{{{product.status}}}
Érkezés:
{{{product.arrive_date}}}
Korábbi megjelenés:
{{product.release}}
Megjelenés:
{{product.release}}
 

Kosár tartalma: 0 tétel

Összérték: 0 Ft

www.konzolokszervize.hu
oldal tetejére